Az utóbbi néhány évben egyre többen teszik fel ezt a kérdést. Hölgyeknél a vizes palackkal való együttlét majnem minden élethelyzetben trendivé vált. És ez jó! Nem kell kinevetni őket! Még mindig jobb többet inni, mint szomjaztatni a szervezetünket. De kell-e naponta több mint 2 liter ásványvizet meginnunk?

Erre a kérdésre a növények példáját szoktam felhozni. Mennyi vízre van szüksége a növényeknek naponta? Attól függ! Milyen meleg van? Mekkora a növény? Milyen talajban nő?

Mit tesznek akkor a kertészek, ha homokos talajban akarnak elültetni növényeket?

Alaposan betrágyázzák szerves trágyával a homokot! Miért?

A szerves trágya nem csak táplálékot nyújt a növényeknek, de a vizet is képes ott tartani a gyökerek közelében. Miért?

A szerves trágya rengeteg szalmát tartalmaz, melyet a trágya mikroorganizmusai részben megemésztenek és az elbomlott cellulóz szálak rengeteg finom rosttal szövik be a trágya anyagát. A kialakult rostos közeg nagyon jól köti a vizet. Így a növény több esőmentes napot is képes átvészelni, anélkül, hogy kiszáradna. Tehát a szerves trágya a növények vízellátásában is fontos szerepet vállal. Természetesen, lehet a homokba közvetlenül is növényt ültetni, de akkor folyamatos vízellátásról, öntözésről kell gondoskodnunk.Ez a fajta növénytermesztés sok vizet igényel. Az állandó öntözés leghatékonyabb megoldása például a csepegtető öntözés. De ez is sok vizet kér.

Ha elég sok friss vagy kissé párolt gyümölcsöt, zöldséget eszünk, akkor a bélcsatornánkban elég sok hidratált rost lesz, amely hosszabb ideig képes bennünket és a bélflóránkat ellátni létfontosságú vizzel. Ilyenkor nem kell 2 liter ásványvíz!

A bélcsatornában lévő hidratált rostokat nevezem primbiotikumnak, mert a hidratált rostok ellátnak bennünket és bélflóránkat az élet elsődleges, primer feltételével, a vízzel.

A legjobb primbiotikum a mikrobiális cellulózból készült gél, mert rostjai világelsők a vízmegkötésben, még az algák rostjai sem közelítik meg.

Legközelebb mevitatjuk, hogy milyen vizet igyunk.